[ Pobierz całość w formacie PDF ]
�s az extradimenziókat.
Ha ez a le�r�s megfelel a t�nyeknek, akkor rossz
h�rem van az qrutazók sz�m�ra: az extradimenziók
t�l kicsik ahhoz, hogy belef�rjen egy qrhajó. Ez
azonban mindj�rt felvet egy �jabb probl�m�t: mi�rt
van az, hogy csak n�h�ny, de nem az �sszes
dimenzió tekeredik �ssze egy kis labd�v�? A korai
vil�gegyetemben feltehetQleg az �sszes dimenzió
nagyon g�rb�lt volt. Mi�rt simult ki h�rom t�r- �s
egy idQdimenzió, m�g a t�bbiek szorosan
�sszetekerve maradtak?
Az egyik lehets�ges magyar�zat az antropikus elv.
K�t dimenzió nem elegendQ olyan bonyolult l�nyek
kifejlQd�s�hez, mint amilyenek mi vagyunk. Az
egydimenziós F�ld�n �lQ k�tdimenziós embereknek
p�ld�ul egym�son kellene �tm�szniuk, ha el
akarn�nak menni egym�s mellett. Ha egy
k�tdimenziós l�ny megeszik valamit, amit nem tud
teljesen megem�szteni, akkor ugyanott kell
ki�klendeznie, ahol megette, mivel egy
k�tdimenziós l�nyen �tvezetQ csatorna k�t k�l�n�lló
r�szre osztja a l�nyt, �s az kett�esik. Ugyanilyen
okból a k�tdimenziós l�nynek nem lehet
v�rkering�se. A h�romn�l t�bb dimenzióval is bajok
vannak: a gravit�ciós erQk gyorsabban
cs�kkenn�nek a t�vols�ggal, mint h�rom
dimenzióban, ennek k�vetkezt�ben a bolygóp�ly�k
mint amilyen a F�ld Nap k�r�li p�ly�ja instabilak
lenn�nek. A kering�si p�ly�n a m�s bolygók
gravit�ciós vonz�sa okozta legkisebb zavar azt
eredm�nyezn�, hogy a F�ld vagy a Napba esne,
vagy a vil�gqrbe t�vozna spir�lis p�ly�n. Vagy
megs�ln�nk, vagy megfagyn�nk. Ezenk�v�l maga a
Nap is instabil lenne, vagy sz�tesne, vagy fekete
lyukk� omlana �ssze. Egyik esetben sem tudn�
hQvel �s f�nnyel ell�tni a f�ldi �letet. Kisebb sk�l�n
az elektront az atommag k�r�l tartó elektromos erQ a
gravit�ciós erQh�z hasonlóan viselkedne, azaz az
elektronok vagy kiszabaduln�nak az atomból, vagy
beleesn�nek az atommagba. Egyik esetben sem
lenn�nek atomok.
Vil�gosnak tqnik, hogy az �let �ltalunk ismert
form�j�ban csak a t�ridQ olyan tartom�nyaiban
l�tezhet, melyekben a h�rom t�r- �s az egy
idQdimenzió nincsen kicsire feltekeredve. Ez esetben
hivatkozhatunk az antropikus elvre, felt�ve, ha
megmutatjuk, hogy a h�relm�let megengedi ilyen
tartom�nyok l�trej�tt�t a vil�gegyetemben. Lehetnek
m�s tartom�nyok is a vil�gegyetemben vagy m�s
vil�gegyetemek (b�rmit jelentsen is ez), melyekben
minden dimenzió kis helyen felcsavarodott, vagy
n�gyn�l t�bb dimenzió lapos. �m ezekben nem lesz
�rtelmes �let, hogy megfigyelje a n�gytQl k�l�nb�zQ
lapos dimenziók sz�m�t.
A dimenziók sz�m�n k�v�l a h�relm�leteknek
m�g sz�mos m�s probl�m�ja is van, melyeket meg
kell oldani, mielQtt kijelenthetn�nk, hogy ez a fizika
v�gsQ egyes�tett elm�lete. M�g nem tudjuk, hogy
vajon az �sszes v�gtelen ellens�lyozza-e egym�st,
vagy hogy pontosan hogyan feleltess�k meg a h�ron
levQ hull�mokat a k�l�nb�zQ megfigyelt
r�szecsket�pusoknak. Mindenesetre valósz�nq, hogy
ezekre a k�rd�sekre megsz�letik a v�lasz a
k�vetkezQ n�h�ny �vben47, �s az �vezred v�g�re
megtudhatjuk, vajon a h�relm�let valóban a fizika
r�g �h�tott egyes�tett elm�lete-e48.
Lehets�ges-e valój�ban egy mindent le�ró
egyes�tett elm�let? Vagy csak d�lib�bot kerget�nk?
H�rom v�lasz is adódik:
" Valóban l�tezik egy teljes egyes�tett elm�let,
melyet ha el�g okosak vagyunk egy nap
felfedez�nk.
" A vil�gegyetemnek nincsen v�gsQ egyes�tett
elm�lete, csak az elm�leteknek egy v�gtelen sora,
mely egyre jobban �s jobban �rja le a
vil�gegyetemet.49
" A vil�gegyetemnek nincsen elm�lete. Az
esem�nyek egy bizonyos ponton t�l nem
prognosztiz�lhatók, hanem teljesen
v�letlenszerqen t�rt�nnek.
Egyesek �rvelhetnek a harmadik lehetQs�g
mellett: ha lenne a t�rv�nyeknek egy teljes halmaza,
akkor az s�rten� Isten szabads�g�t, hogy
megv�ltoztassa akarat�t �s beavatkozzon a vil�gba.
Hasonl�t ez a r�gi paradoxonra, amely szerint k�pes-
e az Isten akkora k�vet teremteni, melyet nem b�r
felemelni. De m�r Szent �goston r�mutatott arra,
hogy az a feltev�s, hogy Isten megv�ltoztatn�
47
Valóban, az elm�lt �vekben a ter�let igen gyorsan fejlQd�tt, �tv�zt�k a
r�szecsk�knek a szupergravit�cióban ismertetett szuperpartnereivel,
kiterjesztett�k h�rokról membr�nokra �s m�g magasabb dimenziój�
alakzatokra, tov�bb� siker�lt megmutatni, hogy bizonyos esetekben a
h�relm�let megfeleltethetQ m�s ismert kvantumt�relm�letekkel
(dualit�s).
48
IdQk�zben elm�lt az ezredforduló, de a k�rd�s m�g mindig nyitott.
49
Ez cseng �ssze t Hooft �ll�spontj�val.
akarat�t, t�ves, mivel felt�telezi, hogy az Isten az
idQben l�tezik. Az idQ puszt�n az Isten �ltal alkotott
vil�gegyetem tulajdons�ga. FeltehetQleg Isten tudta,
hogy mit akar, amikor megalkotta.
A kvantummechanika megjelen�s�vel meg kellett
szoknunk, hogy az esem�nyek nem jósolhatók meg
teljes pontoss�ggal, hanem mindig van valamekkora
bizonytalans�g. Ha valaki óhajtja, �rtelmezheti ezt
isteni beavatkoz�sk�nt. De ez meglehetQsen furcsa
beavatkoz�s lenne: semmilyen bizony�t�k nincs arra,
hogy valamilyen c�l �rdek�ben t�rt�nik, ellenkezQ
esetben ugyanis nem lenne v�letlenszerq. A modern
idQben gyakorlatilag kiz�rtuk a harmadik lehetQs�get
a tudom�ny c�lj�nak �jra�rtelmez�s�vel; e szerint a
tudom�ny c�lja olyan t�rv�nyek megfogalmaz�sa,
[ Pobierz całość w formacie PDF ]
